MACSKAKÖRÖM: Gyanakvóak a szomszédok

Tévúton a külpolitikánk/3

Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel a Tévúton című írásban Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban naponként idézek egy-egy fontos bekezdést a cikkből. Az utolsó részben megadom a forráslinket is.

>>Megfeszült a kapcsolatrendszer a szomszédos országokkal is. A legutolsó kormányváltásig sikerült úgy fejleszteni a szomszédságpolitikát, hogy időnként komoly vitákat is vállalva, legitimmé váltak a magyar–magyar kapcsolatok, annak ellenére, hogy e törekvéseinket számos szomszédunknál sokáig a történelmi eredetű magyar nacionalista törekvések folytatásának tekintették.

A szomszédainkkal alapjaiban véve kedvező irányban fejlődő történelmi megbékélési folyamat azonban a jelenlegi kormány működésének következtében mindinkább elillanóban van. Mindennek okait jórészt a szimbolikus politizálásban kell keresnünk. A magyar állampolgárság kiterjesztésével sikerült kiváltani a szomszédok bizalmatlanságát, különösen a stratégiainak számító szlovák és román relációkban.

(…)

Sajátos szerepet játszik Magyarország nemzetközi megítélésében a kormánypártok huszadik századi történelmi eseményekhez való viszonya. A nemrég hatályba lépett magyar alaptörvény szinte kánoni erővel jelenti ki, hogy a dokumentum alapján álló politikai erők egyebek mellett az 1944 előtti korszakban keresik történelmi örökségük, legitimációjuk forrását. Ez a hivatkozás Magyarországot történelmi alapon szembefordítja nemcsak az európai integráció alapgondolatával, a II. világháború örökségének meghaladási szándékával, de szinte valamennyi szomszédos országgal is, amelyek kivétel nélkül a II. világháború győztesei között határozzák meg történelmi szerepüket. Magyarország így talán az egyetlen uniós tagország, amely örökségét a világháború „rossz oldalán” játszott szerepben keresi, annak összes következményével.<<

„A Horthy-kultuszt a történelemhamisítás, a népbutítás táplálja,

aminek következményeként az emberek elfelejtenek gondolkozni,

önállóan ítélkezni, így pedig az előítéletek foglyai maradunk.” (Heller Ágnes filozófus)

MACSKAKÖRÖM: Szemben az USÁ-val

Tévúton a külpolitikánk/2

Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel a Tévúton című írásban Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban naponként idézek egy-egy fontos bekezdést a cikkből. Az utolsó, ötödik részben megadom a forráslinket is.

>>Nem sikerült dinamizálni a magyar–amerikai kapcsolatokat sem, sőt súlyos feszültségek alakultak ki bennük. Egy olyan kritikus időszakban, amikor az egész nyugati közösség és annak vezető ereje világméretekben küzd a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, vezető amerikai döntéshozók és intézmények részéről nyílt bírálatok sora éri a magyarországi demokrácia romló minőségét a „fékek és ellensúlyok” szisztematikus rombolása miatt. Ez aláássa a legfontosabb szövetségesünkhöz fűződő bizalmi viszonyt.

(…)

A 2010 óta folytatott magyar külpolitika a koncepcionális hibák és gyengeségek miatt szükségképpen vezetett a mára bel- és külföldön egyaránt legfőbb hibának tartott nemzetközi elszigeteltséghez. Ezt fokozza az a mára rólunk szilárdan kialakult vélemény, hogy Magyarország újból bajkeverővé vált, alapvető nemzetközi érintkezési gyakorlata ellentétes az EU-ban és a NATO-ban bevett konszenzuális működési elvekkel. A kormány azonban váltig erőlteti a harcot az „idegen érdekek” ellen, amivel még mélyebbre taszítja magát a nemzetközi elszigeteltségbe. <<

„Az EU-ellenes nacionalisták, Václav Klaus cseh elnök és Orbán Viktor

 magyar kormányfő csak Moszkva kezére játszanak, amikor az integráció ellen szólalnak fel” –mondta Charles Gati magyar származású amerikai politológus

 a washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) minapi konferenciáján.

MACSKAKÖRÖM: Harcban az Európai Unióval

Tévúton a külpolitikánk/1 

Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel Tévúton című cikkében Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban naponként idézek egy-egy fontos bekezdést. Az utolsó részben megadom a forráslinket is.

>>Az EU-elnökséget sem sikerült felhasználni az unió mögötti társadalmi támogatás növelésére, sőt ennek következtében nem sikerült bővíteni a magyar külpolitika mozgásterét sem. Állandó harcban állunk a multinacionális cégekkel és bankokkal, „kipateroljuk” az IMF-et és értelmezési vitába keveredünk a velencei bizottsággal. Emiatt aztán nem kapunk beleszólási lehetőséget – sőt megszólalási alkalmat is csak ritkán – jelentős európai külpolitikai döntés-előkészítő műhelyekben, véleményünkre nem vagy alig kíváncsiak.

Magyarország feltartóztathatatlanul sodródik egy másodosztályú európai uniós tagság felé. Történik mindez akkor, amikor az országnak létfontosságú szüksége lenne külső forrásokra, beruházásokra, európai uniós támogatásra, általában véve gazdasági fejlődésre és modernizációra. Akkor, amikor célegyenesbe fordul például az Európai Unió 2014–2020-as pénzügyi keretének tárgyalása, vagy amikor Barroso bizottsági elnök meggondolásra és tárgyalásra ajánlja a nemzetállamok európai föderációját célul kitűző javaslatát. Az Európai Unió jövőjéről és az európai válságkezelés mikéntjéről szóló gondolkodás a magyar diplomácia aktív közreműködése nélkül zajlik.<<

„Ne törekedjenek túlzottan magyaros ajándékokkal kedveskedni – mondta

a holland testvériskola osztályfőnöke magyar kollégájának. – Nálunk most

általános viszolygást kelt minden, ami magyar.” (Bächer Iván nyomán)