AGIT-PROP: Ingatlanadó – igen

Nem engedünk az IMF-nek! Ingatlanadó. Nem. – ötlik szemembe az egyik napilap utolsó oldalán a kormány hirdetése.

Ezek szerint egy megszorítással azért mégiscsak kevesebb lesz – lélegezhetnék fel, ha nem olvastam volna például a budapesti IX. kerületi önkormányzat Ferencváros című lapjában már az év elején a képviselőtestületnek azt a határozatát, amely építményadót vet ki minden olyan lakástulajdonosra, aki nem lakik életvitelszerűen a lakásban, azaz amiként a közlemény fogalmaz: nem oda jár haza aludni.

Változatos elnevezésű ingatlanadókat a jórészt fideszes irányítású kerületi önkormányzatok szinte mindegyike kivet már Budapesten. Enyhén szólva is kétlem, hogy ezzel az IMF-nek tettek volna engedményeket. De ha már megtették, amit tettek, legalább szóltak volna erről saját pártelnök-kormányfőjüknek. Csak hogy ne költse álságos hirdetésekre annak a pénznek egy részét, amit egyre követhetetlenebb módon újabb és újabb sarcok kivetésével gyűjtenek be.

MACSKAKÖRÖM: Megosztják a magyarokat

Tévúton a külpolitikánk/4

Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel a Tévúton című írásban Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban naponként idézek egy-egy fontos bekezdést a cikkből. Holnap, az utolsó részben megadom a teljes cikk forráslinkjét is.

>>Mélyponton vannak a magyar–magyar kapcsolatok is. A megelőző húsz évben a határon túli magyar közösségek akkor voltak a legjobb érdekérvényesítő helyzetben, amikor kormányzati szerepet vállalva együttműködtek a többségi nép különböző politikai erőivel.

A jelenlegi kormány azonban a legnagyobb szlovákiai és romániai magyar pártok kifejezett kívánsága ellenére folyamatosan beavatkozik mind az ottani többség-kisebbség, mind a magyar kisebbség belső életébe. Mindezt a számára kedves magyar formációk favorizálásával teszi. Ennek azonban csak látványos kudarc lehetett az eredménye, illetve az adott országban élő magyar közösség pozícióinak gyengülése. A budapesti kormány csak egyes – hozzá feltétel nélkül lojális – magyar pártokat támogat, ezzel a határon túlra is kiterjesztve a belpolitikai megosztottságot, felrúgva ebben a tekintetben is a korábbi konszenzust.<<

„A határon túli magyar közösségeknek magukra hagyottan,

sokszor Budapest ellenében kell küzdeniük intézményeikért, anyagi alapjaik,

 nyelvük és kultúrájuk megőrzésért.” (Lengyel László: A magyar külpolitika válsága) http://nol.hu/belfold/20120915-kenyszerpalyan

MACSKAKÖRÖM: Szemben az USÁ-val

Tévúton a külpolitikánk/2

Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel a Tévúton című írásban Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban naponként idézek egy-egy fontos bekezdést a cikkből. Az utolsó, ötödik részben megadom a forráslinket is.

>>Nem sikerült dinamizálni a magyar–amerikai kapcsolatokat sem, sőt súlyos feszültségek alakultak ki bennük. Egy olyan kritikus időszakban, amikor az egész nyugati közösség és annak vezető ereje világméretekben küzd a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, vezető amerikai döntéshozók és intézmények részéről nyílt bírálatok sora éri a magyarországi demokrácia romló minőségét a „fékek és ellensúlyok” szisztematikus rombolása miatt. Ez aláássa a legfontosabb szövetségesünkhöz fűződő bizalmi viszonyt.

(…)

A 2010 óta folytatott magyar külpolitika a koncepcionális hibák és gyengeségek miatt szükségképpen vezetett a mára bel- és külföldön egyaránt legfőbb hibának tartott nemzetközi elszigeteltséghez. Ezt fokozza az a mára rólunk szilárdan kialakult vélemény, hogy Magyarország újból bajkeverővé vált, alapvető nemzetközi érintkezési gyakorlata ellentétes az EU-ban és a NATO-ban bevett konszenzuális működési elvekkel. A kormány azonban váltig erőlteti a harcot az „idegen érdekek” ellen, amivel még mélyebbre taszítja magát a nemzetközi elszigeteltségbe. <<

„Az EU-ellenes nacionalisták, Václav Klaus cseh elnök és Orbán Viktor

 magyar kormányfő csak Moszkva kezére játszanak, amikor az integráció ellen szólalnak fel” –mondta Charles Gati magyar származású amerikai politológus

 a washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) minapi konferenciáján.