Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moszkva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Moszkva. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 19., hétfő

Nem ezért szeretlek Magyarország – Műveletlenek

A magyar lakosság 45 százaléka egyetlen orosz történelmi, irodalmi személyiséget sem tud megnevezni – ismerteti a Népszabadság az ELTE Ruszisztikai Intézetének kérésére készült Tárki-felmérést. A lakosság 47 százaléka Moszkvát – hol a cári birodalom, hol a Szovjetunió központjaként – Magyarország történelmi ellenségének látja. Az ellenségkép azonban időről időre változik. E tekintetben hat évvel ezelőtt az oroszokat még az első helyen említette a magyarok többsége, most viszont a másodikon. Ma a legfőbb történelmi ellenségként a törököket nevezik meg, gondolom, az Egri csillagok erősen torzító hatásának következtében.

Mint kiderült, a magyarok meglehetősen tájékozatlanok az egyetemes kultúrára rendkívüli hatást gyakorolt orosz személyiségekről. A megkérdezettek 17 százaléka említette csupán Tolsztojt, 13 százaléka Puskint, 10 százaléka Lenint, 4 százaléka Sztálint. De a lista 15. helyére felkerült az egyébként német származású Marx is. Tapasztalataim alapján azt gyanítom, hogy hasonló lenne az eredmény, ha a jeles amerikaiakról, németekről, vagy franciákról érdeklődnének a kutatók.

De vajon mit lehet kezdeni a mai világban egy ilyen tájékozatlan embertömeggel, ha hozzávesszük azt is, hogy a közülünk legműveltebbek, leginkább felkészültek százezer szám hagyják el az országot? Ébresztő magyarok!

2012. október 3., szerda

MACSKAKÖRÖM: Nem érdekeljük az oroszokat

Tévúton a külpolitikánk/5


Magyarország világban való elszigetelődésének mozzanatait vázolja fel a Tévúton című írásban Banai Károly, Hajdú András, Sz. Bíró Zoltán, Varga Imre. A MACSKAKÖRÖM rovatban öt napon át idéztem egy-egy fontos bekezdést a cikkből. Itt, utolsó részben adom meg az idézetek forrásához vezető linket.

>>Kétségtelen, hogy globális szerepe, politikai súlya, az európai politikára gyakorolt hatása és befolyása, valamint jelentős energiatartalékai Oroszországot továbbra is Magyarország egyik legfontosabb partnerévé teszik. Moszkvát azonban nem politikai barátnak kell megnyerni, miként fogalmazott néhány héttel a 2010-es választások előtt a mostani kormány külügyminisztere, hanem kiszámítható és korrekt partnernek. Ez és a kapcsolatok kormányzati ciklusokon átívelő folytonossága, valamint a két fél legitim érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása lehetett volna az az alap, amelyre építve kialakítható lett volna a magyar politikai közösség érdekeit tartósan szolgáló magyar–orosz kapcsolatrendszer. A kormány azonban e téren is sikertelennek bizonyult.<<

„A keleti nyitás megrekedt. A befektetők messze elkerülik a gazdaságilag megbízhatatlan, jogbiztonságot nem ismerő, politikailag improvizáló, perifériára szorult rendszert.
(Lengyel László: A magyar külpolitika válsága)